Videofelvétel készítése oktatási intézményben

Az alapfokú, valamint középfokú nevelési, oktatási intézményekben történő felvételkészítés, azaz a kiskorú személyek képmásának, valamint hangjának kezelése az oktatási intézmények által számos kérdést vet fel. Sok gondot okoz a gyakorlatban egyebek mellett az iskolai ünnepségeken, kirándulásokon történő felvételkészítés, valamint azok felhasználása, a többi szülő általi megismerése és a közösségi médiában történő közzététele is.

Kiskorú gyermek személyes adatainak köznevelési és közoktatási intézmény által online térben történő felhasználásával foglalkozott a NAIH a NAIH-4822-8/2021. sz. határozatában (https://www.naih.hu/hatarozatok-vegzesek/file/502-kiskoru-gyermek-szemelyes-adatainak-online-terben-torteno-felhasznalasa-koznevelesi-es-kozoktatasi-intezmeny-altal). A határozat tényállása alapján egy óvodai karácsonyi előadásról a pandémia ideje alatt az óvoda videofelvételt készített figyelemmel arra, hogy az előadást nem tudták a szülők személyes jelenlétével megtartani. A videofelvételt az oktatási intézmény közzétette saját Youtube csatornáján „unlisted” videoként, illetve a Youtube videora mutató linket saját intézményi weboldalán, továbbá a Youtube videóra mutató linket kiküldte azoknak a személyeknek, akik jogosultak voltak a felvételt megismerni. Bár Youtube-on a video nem volt bárki számára kereshető és megismerhető, azonban a link megosztásával az szabadon, korlátlanul terjeszthető volt, sőt, arra is volt lehetőség, hogy bárki feltöltse publikus, kereshető videóként.

A NAIH álláspontja szerin a videófelvételek rögzítése és hozzáférhetővé tétele külön adatkezelésnek minősülnek, amelyeknek megfelelő jogalapja az érintett hozzájárulása. A NAIH az eljárás során azt vizsgálta, hogy az adatkezelő rendelkezett-e az adatkezelések (rögzítés és hozzáférhetővé tétel) vonatkozásában megfelelő, külön-külön hozzájárulással, valamint a hozzájárulások megadását megelőzően nyújtott-e az adatkezelő teljes körű tájékoztatást az érintettnek a tervezett adatkezelésekről.

A tényállás szerint a szülők az oktatási év elején egy általános hozzájáruló nyilatkozatot írtak alá, amely alapján hozzájárultak ahhoz, hogy az oktatási intézmény „honlapján (www.xxx.hu) megjelenhessen a gyermek neve az osztálynévsorban, a versenyeredményeknél, illetve megjelenhet a gyermek fotója nem beazonosítható módon.”

A vizsgált ügyben a NAIH elfogadta a sérelmezett videófelvétel rögzítésének jogalapjaként a szülők által a nevelési év elején tett általános hozzájárulást, valamint a gyermekek előadását megelőzően a szülőkkel folytatott tájékoztató levelezést. Ugyanakkor a videófelvételnek az oktatási intézmény weboldalán és az általa használt megosztó portálokon történő nyilvánosságra hozatala tekintetében minden felvétel esetében külön-külön hozzájárulással kell volna az oktatási intézménynek rendelkeznie, mivel az oktatási év elején megadott általános hozzájárulás nem terjedt ki erre az adatkezelésre. Ezen kívül a NAIH kifogásolta, hogy a videófelvétel közzétételével kapcsolatos adatkezelés vonatkozásában az oktatási intézmény nem biztosított a szülőknek a közzététel helyére és időtartamára kiterjedő adatkezelési tájékoztatót. A NAIH megállapította, hogy az oktatási intézmény a két intézményi platformon (saját weboldalán és saját Youtube csatornáján „unlisted” videoként) történő közzététellel megsértette a célhoz kötöttség elvét, ugyanis az eredeti adatkezelési célhoz képest a célcsoportot meghaladó körben vált megismerhetővé a videófelvétel. Az oktatási intézmény a NAIH megállapítása szerint megszegte az adattakarékosság elvét is azáltal, hogy az eredeti adatkezelési cél megvalósulásához szükséges mértéket és adatkezelési időt meghaladóan volt korlátlanul megismerhető az érintett személyes adatait is tartalmazó videófelvétel.

A NAIH a NAIH-4822-8/2021. sz. határozatában megállapította, hogy „Fentiek alapján jelen esetben a Kérelmező hozzájárulása akkor érvényes és megfelelő jogalap, ha az önkéntes, tehát ha a Kérelmező az ehhez fűződő bármely hátrány vagy kár nélkül dönthet úgy, hogy nem kíván szerepelni a kép- és/vagy videófelvételen. Az érvényesség további feltétele, hogy az konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuljon, amely feltétel akkor érvényesül, ha a Kérelmező tisztában van az adatkezelés részleteivel. Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy a Kérelmezett tájékoztatja a Kérelmezőt a kép- és/vagy videófelvétel sorsáról, így arról, hogy azt hol jelentetik meg, milyen fórumon teszik mások számára elérhetővé.”

A NAIH foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy mi történik akkor, ha egy óvodai csoport közös produkciója vonatkozásában valamelyik szülő nem vagy nem minden adatkezelési tevékenységhez adja hozzájárulását. A NAIH álláspontja szerint az intézményeknek „alapvető céljuk annak bemutatása a szülőknek, nagyszülőknek, hogy a gondozásukban lévő gyermekek milyen fejlődésen mennek keresztül, akár csoportosan, akár egyénileg milyen új célokat érnek el, hogyan fejlődik a gyermek személyisége, egyénisége, miként bővül a tudása, ismerete. Az óvodai csoport közös produkciója alkotja az egységet. Amennyiben abból az intézmény kihagy akár egy gyermeket is, a negatív diszkrimináció a gyermek hátrányos megkülönböztetését eredményezheti.” A NAIH-4822-8/2021. sz. határozatában kiemelte azt is, hogy a videofelvétel megtekintése alapján megállapítható, hogy az oktatási intézmény a videofelvétellel a teljes előadás bemutatására, a gyermekek produkciójára fókuszált és nem egyes gyermekek egyéni előadására.

A kiskorú személyeket ábrázoló videofelvételek elkészítése és különböző módon történő felhasználása vonatkozásában számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ki jogosult hozzájáruló nyilatkozatot tenni, illetve az adatkezelő köteles-e és ha igen, akkor hogyan meggyőződni arról, hogy a kiskorú törvényes képviselőjeként eljáró személy valóban jogosult-e hozzájáruló nyilatkozat megadására. A GDPR kizárólag az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában rendelkezik a hozzájárulás jogszerűségéről, egyéb hozzájáruló nyilatkozatok esetén a tagállamok szabályait kell alkalmazni. Így amikor kiskorú személyt ábrázoló videofelvétel vagy fénykép elkészítésére kerül sor, az adatkezelőnek vizsgálnia kell, hogy az adott kiskorú személy képviseletében ki jogosult hozzájáruló nyilatkozatot adni, kit kell tájékoztatni a személyes adatok kezeléséről és mindezt az elszámoltathatóság elvéből eredően le kell dokumentálni.

Ki a törvényes képviselő és hogyan igazolható e minősége?

A Ptk. 4:146. § (1) bekezdése alapján „a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll”. A szülői felügyeleti jog részjogosítványa a kiskorú gyermek törvényes képviseletének joga. Amennyiben a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyám a gyermek törvényes képviselője. A kiskorú törvényes képviseletét tehát a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) vagy a gyám látja el.

A szülői felügyeleti jog részjogosítványát képező, a gyermek feletti törvényes képviseleti jog a gyermek személyi és vagyoni ügyeiben történő képviseletét jelenti. A szülői felügyeleti jog sokféleképpen alakulhat. A szülői felügyeleti jogot a szülők főszabály szerint közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A külön élő szülők azonban a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos egyes jogokat és kötelezettségeket egymás közt megoszthatják, továbbá abban is megállapodhatnak, hogy csak az egyikük gyakorolja a szülői felügyeletet. Ebben az esetben a különélő szülő sem veszíti el szülői felügyeleti jogát, azonban a Ptk. 4:175. § (1) bekezdése alapján jogai csak a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekre korlátozódnak. E lényeges kérdések közé nem tartozik bele a fénykép, illetve videofelvétel készítéséhez való hozzájárulás megadása. Bizonyos esetekben a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, ennek ideje alatt nem jogosult a szülő a gyermek törvényes képviseletére. Amennyiben a szülő szülői felügyeleti joga megszűnik, vagy azt bíróság megszünteti, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem illeti meg a szülőt döntési jog.

A kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog és annak részjogosítványát képező törvényes képviseleti jog fennállásának és a gyakorlására jogosultnak megállapítása tehát olyan messzire vezető kérdések, amelyek vizsgálata nem várható el az nevelési, oktatási intézménytől, továbbá a nevelési, oktatási intézménynek nem állnak rendelkezésére olyan adatok, amelyek alapján minden kétséget kizáróan megállapíthatja, hogy a kiskorú gyermek törvényes képviseletére jogosultként fellépő szülő valóban jogosult-e a gyermek törvényes képviseletére, ennél fogva a hozzájárulás megadására.

E körben tehát az adatkezelő akkor jár el helyesen, ha a gyermek törvényes képviseletében a hozzájárulást megadó szülőt nyilatkoztatja a törvényes képviselet fennállásáról. A NAIH a NAIH/2018/2186/2/V. ügyiratszámú állásfoglalásának megállapításai alapján vélelmezni kell a közös felügyeleti jog fennállását. A NAIH álláspontja szerint – amely jelen esetben analógiaként alkalmazható – „A jogszabályok gyakorlati alkalmazása során az egészségügyi szolgáltatók vélelmezik a közös felügyeleti jog fennállását, és csak akkor tagadhatják meg a tájékoztatást, ha megbizonyosodtak arról, hogy az érdeklődő szülő nem rendelkezik törvényes képviselői és/ vagy szülői felügyeleti joggal. … Jelenleg Magyarországon nincs olyan közhitelű nyilvántartás, mely tartalmazná a kiskorúak szülői felügyeletére vonatkozó adatokat. Ennek hiányában a gyermekelhelyezés ügyében született bírósági ítélet az, ami rendelkezik az adott szülő szülői felügyeleti jogának gyakorlásáról. A betegellátónak azonban nincs lehetősége annak vizsgálatára, hogy ellenőrizze az elé bemutatott ítélet hatályát, így a képviselet jogosultságának megállapításakor a szülők nyilatkozatára hagyatkozhat. A szülőnek azonban törvényből fakadó kötelezettsége a gyermek testi fejlődésének, ellátásának biztosítása, és mindenkor a gyermek érdekének megfelelően kell eljárnia. Így ennek körében nem tévesztheti meg az egészségügyi intézményt azzal, hogy valótlanul nyilatkozik a szülő felügyeletet gyakorló szülő személyéről. Mivel a Ptk. szerint főszabályként a különélő szülők is együtt gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, ezért ezt a vélelmet az adatkezelők/egészségügyi szolgáltatók addig fennállónak tekintik, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik, és a tájékoztatást teljesítik. Amennyiben azonban az egyik szülő a szülői felügyelet egyedül történő gyakorlásának tényét a szolgáltató felé nyilatkozza vagy bizonyítja, az egészségügyi szolgáltató – ellenkező bizonyításig – nem követ el jogsértést, ha a tájékoztatást a másik szülő felé megtagadja.”

2023. március 6.

Szerző: dr. Kiss Ráhel LL.M. ügyvéd, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász