Az egészségügyi ellátást igénybe vevő betegeknek az egészségügyi szolgáltatóhoz történő megérkezésükkor a betegfelvétel során általában ki kell tölteniük valamilyen adatlapot és/vagy beleegyező nyilatkozatot, amelyben egyebek mellett meg kell adniuk azonosító adataikat.
A nyomtatványok kitöltésével megvalósul a betegek azonosítása?
A válasz röviden: nem. A betegek azonosítása nem merül ki abban, hogy a betegek maguk rögzítik azonosító adataikat egy nyomtatványon és ezek az adatok kerülnek be a betegnyilvántartó rendszerbe. Gondoljunk csak arra, hogy ha a beteg a nyomtatványokat kézzel tölti ki, akkor milyen következményekkel járhat, ha az adatokat a betegnyilvántartó rendszerbe a beteg nyilatkozata alapján viszik fel? Nagyon gyakori eset, hogy a beteg nem rögzíti a teljes nevét (pl. két keresztneve közül csak az egyiket adja meg), vagy nem a házassági viselt nevét adja meg, amely a személyi igazolvány szerinti neve, hanem annak valamilyen egyszerűsített változatát, vagy adott esetben a születési nevét. Akár az is előfordulhat, hogy az adatrögzítést végző személy a beteg kézírását rosszul olvassa el. A betegek általában nem tudják, hogy milyen jelentősége van az adatok pontosságának, de ez nekik nem feladatuk. A GDPR alapján ugyanis a pontosság elve (GDPR 5. cikk (1) d) pont) az adatkezelőt, jelen esetben az egészségügyi szolgáltatót terheli, azaz a szolgáltató felelőssége az, hogy a betegekről kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek. Utólag az egészségügyi szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy a pontatlan adatot a beteg adta meg, ezzel nem mentheti ki felelősségét.
Hogyan kell azonosítani a betegeket?
Nem elegendő tehát az, hogy a páciens leírja az adatait. Az egészségügyi szolgáltató akkor jár el helyesen, ha személyazonosításra alkalmas igazolvány megtekintésével azonosítja a beteget és az igazolványról viszi fel a beteg adatait a betegnyilvántartó rendszerbe. Személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány az érvényes személyazonosító igazolvány (állandó személyazonosító igazolvány és ideiglenes személyazonosító igazolvány), az érvényes útlevél és az érvényes jogosítvány, ezek valamelyikének megtekintésével kell azonosítani a beteget.
Hogyan kell azonosítani a külföldi beteget?
A külföldi beteg szintén rendelkezhet állandó vagy ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal, illetve útlevéllel. Én javaslom, hogy ezeket az okiratokat kérjék el tőlük és ezek alapján történjen az azonosításuk figyelemmel arra, hogy TAJ szám hiányában ezen okmányok száma alapján kerülhet sor az EESZT-be történő adattovábbításra is.
Mi a teendő, ha a beteg megtagadja azonosítását?
Amennyiben sürgős szükség nem áll fenn, az ellátást meg kell tagadni.
Visszatérő beteget is azonosítani kell?
Igen, mert a személyes adatai időközben változhattak és a pontosság elve megkívánja az adatok naprakészségét.
Kérhető TAJ kártya és rögzíthető a TAJ szám, amennyiben a beteg nem államilag finanszírozott ellátást vesz igénybe?
Amennyiben a beteg TAJ számmal rendelkezik és a TAJ kártyája rendelkezésre áll, akkor a megadott TAJ számot ellenőrizni kell a TAJ kártya adatai alapján és a TAJ számot rögzíteni kell a betegnyilvántartó rendszerben államilag nem finanszírozott ellátás esetén is. Az EESZT ugyanis elsődlegesen TAJ számhoz rendezi az adatokat. Amennyiben a beteg nem rendelkezik TAJ számmal, akkor helyette megfelelő az is, ha a beteg személyazonosság igazolására alkalmas okmányának számát (külföldi személy esetén útlevél számát), európai egészségbiztosítási kártyája számát, menedékes, kérelmező, befogadó igazolvány számát, vagy ilyen hiányában az érintett EESZT-ben képzett azonosítóját (összefoglalva: más azonosító) rögzítik és ezek alapján történik meg az adatok továbbítása az EESZT-be. Akár TAJ számot vesz fel az egészségügyi szolgáltató, akár más azonosítót, az okmányt mindig el kell kérni, ellenőrizni kell az érvényességét és ez alapján kell az okmány számát rögzíteni.
A TAJ szám vagy más azonosító elírása adatvédelmi incidenshez vezethet, amelyért az adatkezelő felelős. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe ugyanis minden egészségügyi szolgáltató köteles adatot továbbítani. Amennyiben a TAJ szám vagy más azonosító elírásra kerül és az egyébként egy létező, de más személyhez kapcsolódó TAJ szám vagy más azonosító, akkor a beteg személyes adatai és egészségügyi dokumentációja egy másik, az adatok megismerésére nem jogosult személy EESZT „fiókjába” kerülnek továbbításra úgy, hogy a hibát az egészségügyi szolgáltató többnyire nem is észleli. Ez adatvédelmi incidens akkor is, ha a téves címzett nem tekinti meg az EESZT „fiókjába” feltöltött téves egészségügyi dokumentációt és/vagy személyes adatot és arról nem szerez tudomást. Az EESZT-be történő téves adattovábbítással kapcsolatos adatvédelmi incidensek kezeléséről egy korábbi cikkemben írtam (https://confline.hu/teves-adattovabbitas-az-eeszt-be/)
A témáról bővebben fogok beszélni az „Adatvédelmi oktatás egészségügyi dolgozók részére” (https://confline.hu/event/adatvedelmi-oktatas-egeszsegugyi-dolgozok-reszere-2/) című konferencián, ugyanis a betegen kívül más személyek is kapcsolatban kerülhetnek az egészségügyi szolgáltatóval, akiknek az azonosítása szintén szükséges. Ilyen egyebek mellette a meghatalmazott abban az esetben, ha a leletet meghatalmazott veszi át a beteg helyett. Ide tartozik a helyettes döntéshozó, valamint a kiskorú és korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy törvényes képviselője is.
Szerző
dr. Kiss Ráhel LL.M. ügyvéd
adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász
egészségügyi szakjogász
